Doolin & the Cliffs

Késő délután kötött ki velem a komp Doolinban visszatérve Inish Morról. Felsétáltam a turisták által kedvelt Fisher Streeten,ahol néhány bolt és kocsma van. A környéket úgy emlegetik,mint az tradícionális ír zene központját,és ezt a 'minden este élő zene' feliratú kocsmák elég meggyőzően igazolták is.

 Megkerestem a szállásom, a Rainbow Hostelt,ami főszezon ellenére szinte teljesen üres volt. Összeismerkedtem egy 18 éves holland sráccal,ő lesz a szobatársam este,majd béreltem egy biciklit a házinéni furcsa pillantásai ellenére,és 2 órával sötétedés előtt elindultam a Moheri-sziklákhoz.

coastal view near Doolin Pier,Co.Clare

Gus O'Connor's Pub,founded in 1832.

Doolin a Burren régió legdélebbi csücskén fekszik. Burren, (írül Boirrean - 'great rock') karrosodott mészkő-vidék,Európában az egyik legnagyobb, (mintegy 250 km2) Clare megye északnyugati részén.Mészköve egyidős az Aran-szigetek anyagával,tehát körülbelül 340-350 millió éves.

aerial view of Black Head,Burren.Taken from google.

Doolin egyike annak a 3 helynek (Galway és Rossaveal a másik kettő) ahonnan egész évben kompjáratok indulnak az Aran szigetekre. Szomszédos települése Lisdoonvarna,egyfajta fürdővároska,5 mérföldre délre pedig a Moheri sziklák található.

Ráadásul a környék remek sziklamászóterep,és a mészkőben barlang(ok) is találhatóak/látogathatóak. Turisztikailag aktív területről van szó tehát,ennek ellenére nincs egy nagyobb szálláshely a környékben,csak hostelek,és b&b-k,ami szerintem nagyon jó.A hagyományok megőrzése szempontjából fontos szerintem,hogy ne épüljön a Moheri-sziklák turizmusára egy Radisson Blu üvegpalota a Doonagore-kastély mellé...

Fisher Street area in Doolin.seen from the bridge of the Aille river.

Doonagore Castle,overlookin Doolin.Built in the 16th century.

funny wall-art in Doolin village.

Nem igazán kellett volna ezt aznap erőltetni,túl sok vizuális input sosem jó – ez ugyanaz a nap volt,amikor gyakorlatilag körbebicikliztük Inish Mort. Nem mintha fáradt lettem volna,csak nehéz volt annyi mindent feldolgozni.

 No meg láttam én korábban a nyugatról érkező esőt...de elfelejtettem. Elég az hozzá,hogy ronggyááztam mire odaértem a látogatóközpont parkolójába,és akkora volt a szél,hogy a bicajt nem lehetett csak úgy nekitámasztani valami falnak,mert gyakorlatilag eltolta...

Gond egy szál se,ismerem én az ír időt,majd eláll. El is állt 10 percen belül. Közben kikúsztam a kilátóponthoz,és próbáltam volna a félelmetesebb arcát fotózni a szikláknak,de két kép után lemerült a fényképezőm...

first time ever 'seein' the Cliffs.

Sebaj,átváltottam telefonra,az eső meg végképp elállt,a felhők felszakadoztak,csak a szél üvöltött még mindig.Néhány kép és némi didergés után majdnem csalódottan,(és csuromvizesen), 'egyszer jövök ide,akkor is rossz az idő'-típusú gondolatokkal indultam vissza Doolinba. Akkor még nem tudtam,amit 15 perccel később már igen: a visszaúton ugyanis gyönyörű naplementében volt részem.

serving the community since 1867.:)

A szállásra érve előkerítettem a holland srácot,és elmentünk a legközelebbi kocsmába inni.:)                                                                             
                                                        


Két Guinness gurult le egy kellően tömött majd 150 éves kocsmában,kellemes zenei aláfestéssel – remek befelyezése egy nem akármilyen napnak.                             

Másnap kimentem a kikötőhöz,és elindultam a parton északra boulderezni.Kellemes friss szél fújt,a nap is sütött néha kicsit,jó idő volt.Érdekes karsztformákba botlottam.Volt egy kis ténfergés vissza a faluba kora délután; bemásztam egy kerítésen,a másik oldalon meg találtam egy táblát miután kimásztam a következő feliratal: Beware of the bull...

delayed exposure,solving a particular nasty problem,

i spent most of the morning cutting this one,,,

Kora délután visszatérve Doolinba kávéztam a helyi deliben,és megvártam a buszom.Terv szerint át kellett szállnom egyszer a Moheri szikláknál,a Galwayből odáig közlekedő buszról a Limerickbe menőre,majd Limerickben a Corkba menőre.No a Galway-ből jövő késett,úgyhogy ugrott a csatlakozás – maradt tehát két teljes órám a Moheri szikláknál,lényegesen szebb időben mint egy nappal hamarabb.:)

Lookin south from the Cliffs - that's the Liscannor Bay,with the town of Lahinch.

Vettem elemet a látogatóközpontban (az akku-töltőmet elfelejtettem elvinni magammal) és bepótoltam amit a kedvezőtlen idő elvett tőlem:)  

Aran - islands

Branaunmore sea-stack down,and the O'Brian's Tower-214 meters above the sea.

 Két órával később aztán ismét nemszeretem szálltam fel a buszra,hogy aztán Limerickben is várjak a késő buszra 50 percet. Kellemetlen volt visszatérni a Corkba késő este,túl sok ember,miért nem figyel,különben is olyan antiszociális vagyok,hogy menj már innen nincs cigim...
Végül azért némi unszolás hatására csatlakoztam barátaimhoz,volt-kollégáimhoz – a kocsmában:)